E könyv szerzője a magyar vadászat aranykorában nőtt fel. Abban az időben, amikor a nagybirtokokon folyó tevékenységbe szervesen beletartozott a vadgazdálkodás. Nyilvánvaló volt, hogy a gazda és családja forgatja a puskát, vadászik a saját birtokán, és oda rendszeresen meghívja barátait, rokonait, ismerőseit. Felsőeőri Nagy Gyula ennek a birtokos rétegnek volt a tagja. 1907-ben született a Fejér megyei Kishantoson. 1920 és 1944 között lényegében bevadászta egész Magyarországot. “Dudás”, ahogy mindenki ismerte, kiváló sörétlövő. Persze hitvány puskásként nem is állhatott volna rendszeresen Szapáry László vagy Strassburger István mellett, akik agyaggalamblövő-világbajnokok voltak.
1948-ban elhagyta az országot, 1950-től Chilében él, közben néhány évet Spanyolországban dolgozik. Dél-Amerikában még ma is rendszeresen jár kacsázni, és egy-egy húzáson 25-30 örvös galambot lő kevés hibával. 90. születésnapját azzal ünnepelte, hogy Spanyolországban Albrecht bajor herceg meghívására szarvasbikára és – életében először – vörös fogolyra vadászott.
A könyvet a szerző 26 fekete-fehér és 13 színes fotója gazdagítja.
