A közös múlt teszi indokolttá írásban összefoglalni a vadászat történetét 1867 és 1919 között, tehát az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása idején. Ezt a célt szolgálja ez a szerény könyv. Mindkét államban rendkívül fontos szerepet játszott a vadászat, amely a kiemelkedő személyiségeknek és az arisztokráciának legkedvesebb szórakozása volt. A kiegyezés után jelentősen fellendült a vadászati tevékenység. Osztrák előkelőségek özönlötték el a magyar vadászati "eldorádó"-t. A hatalmas vadászterületeken nemcsak vadásztak, de meg is vásárolták vagy kibérelték őket. A barátságos kapcsolatból a magyar vadászok is hasznot húztak: átvették és felhasználták az osztrák vadászati kultúrát, hagyományokat és módszereket. A vadászat sohasem befolyásolta a politikát, így a történelmet sem. Az utóbbi meghatározta a vadászat körülményeit.
Számtalan fekete-fehér fotóval, melyek a szerző archívumából valók. A borító Kiss Csaba festőművész olajfestményének felhasználásával készült.
